Játszma szerepek és karakterek közti különbség

A személyiségünk, kialakulása során folyamatosan sikerekkel, kudarcokkal, jutalmazásokkal és büntetéssel találkozik.

A személyiség fejlődés vagy építés legfontosabb módja a tanulás.  A tanulás során törekszünk olyan viselkedés módot kialakítani, melyben a legtöbb sikert, a legkevesebb kudarcot, a legtöbb dicséretet és a legkevesebb büntetést kapjuk környezetünktől. 

A személyiségünk így kialakít, ha úgy tetszik eljátszik szerepeket, melyek a fejlődése során önmaga kialakított és bevált neki vagy utánzással másoktól, akikre felnézett, elsajátította. Ezek a szerepek megfelelésből, megfelelési vágyból, félelemből és siker vágyból táplálkoznak.

Az egóról

Minél több ilyen szerepet veszünk fel, annál jobban bővítjük a személyiségünk határait, ha úgy tetszik az egónk fenségterületét, ezzel visszaszorítva a karakterek által nyújtott természetes kifejezési módokat, nagyon gyakran palástolva ezzel gyenge pontjainkat vagy életünk során szerzett sebeinket. Ezek a játszmák és játszma típusok kreativitásunk ékes bizonyítékaként rendkívül változatosak lehetnek.

A pszichológiai szakirodalom tranzakció analízis és emberi játszmák címszó alatt elég bő irodalmat kínál az ebben tájékozódni vágyóknak. Sajnos a játszmák letisztítására már kevéssé bővelkedik az elérhető eszköztár. Spirituális tanítók gyakran beszélnek az ego visszaszorításáról, sőt bizonyos esetekben leépítéséről vagy lebontásáról.

Amikor erről beszélnek, ezalatt két dolgot értenek.

Az első dolog a játszmáinkra és a világra adott kényszer reakcióinkra vonatkozik, ami eltávolít önmagunktól, valódi énünk megélésétől.

Másodsorban önző szemléletmódra utalnak, ami a hétköznapi nyelvben egoizmusként emlegetnek. Egoizmus alatt valójában nézőpont váltási képtelenséget értünk, ami azt jelenti, hogy csak a saját szempontunkból, csak a saját érdekeink mentén vagyunk képesek szemlélni a világot, elvesztve tudatunk azon tehetségét, mely mások nézőpontját vagy helyzetét is képes megélni, átérezni, vagyis hétköznapi nyelven, az együttérző képességünket. Az együttérző képességet sokan a szeretet egyik megnyilvánulási formájának is tekintik.

A karakterekbe beágyazott tehetségeink

A karakterekben beágyazott tehetségeket és képességeket a személyiség fejlesztéssel ellentétben nem a tanulás fejleszti vagy mozdítja előre. A karakterek használatának vagy más szóval beléptetésének legfontosabb eszköze az inspiráció, az inspiratív környezet. Ezt manapság divatos módon kihívásokkal (challenge), életmód vagy környezet váltással igyekeznek az emberek elérni.

A karakterekben rejtőző tehetségünk valóban akkor mutatja meg magát, ha helyzetbe hozzuk. A helyzet mindig a szituációban van elrejtve mégis a karakter csak akkor tud megmutatkozni, hogyha az ego vagy személyiség engedélyt ad rá, hiszen a karakter a személyiség alá, a személyiség szolgálatára van rendelve, ezért önmagában nem elegendő a szituáció, szükséges engedélyt is adnunk a megnyilatkozásnak. Sajnos nagyon sokszor személyiségünk, fejlődése során egyre szorosabb kontrollt igyekszik gyakorolni ösztönös reakcióink felett, ezért sokszor nem is olyan egyszerű ennek az engedélynek a megadása.

A drámajátékok szerepe

Természetesen az engedély könnyebben megadható vagy meghozható, hogyha a helyzet játékos és könnyed, mint amikor a tét magas és a siker vagy a kudarc drámai feszültsége személyiségünket teljesen leköti. A drámai feszültség ezért kulcsfontosságú a vezérlés szempontjából.

Ahhoz, hogy a dráma műfajában kellő jártasságot szerezhessünk, tragédia, vígjáték, siker és kudarc, jutalom és büntetés, drámai feszültség és katarzis. Ahhoz, hogy a dráma ezen eszköz rendszerével jól megismerkedhessünk és ebben kellő jártasságot szerezhessünk, ezért elengedhetetlen fontosságú a dráma műfaját megismernünk. A dráma műfajának megismerésére a színház és a színjátszás világából kaphatunk leghathatósabb segítséget.

A dráma és színjátszás alapjai az ókori Görögországba nyúlnak vissza, ahol a színpadi játékok és darabok nagyon sokszor a szórakoztatáson túl tanítási célt is szolgáltak. A tanító drámákkal a dráma pedagógia foglalkozik. A dráma pedagógia legfontosabb eszköze a drámai feszültség bemutatása a nézők számára úgy, hogy miközben a színpadon kibontakozó konfliktus és a konfliktusban résztvevő karakterekkel teljes körű azonosulást inspirál,eközben teljes biztonságot nyújt a nézői szék kényelme a dráma kimenetelével kapcsolatban. Ezen keresztül képes  a személyiség számára tanulási lehetőséget biztosítani, miközben inspirálja a bennünk szunnyadó karaktereket és az azokban rejtőző tehetségeket vagy képességeket.

A klasszikus drámajátékok és a mai modern darabok között a fő különbség az, hogy a dráma játékoknál  a karakterek megismerésén és reakcióján van a hangsúly, míg  a mai darabokban a történet elmesélésére és kifejtésére koncentrálnak, melynek elemei és mozgatói a szereplők.

A legmagasabb szintű fejlődést akkor érhetjük el a karakterek területén, ha a dráma játékot interaktívvá tesszük és a nézőknek lehetőségük van a színpadon megjelenített karakterek reakcióit befolyásolni, ezzel az átélés mértékét növelni, továbbá lehetővé válik a színpadon szereplő karakterek fejlődése, melyen keresztül a bennünk élő karaktereket is fejlődésre inspirálhatjuk.

A karakter tréning során a dráma pedagógia legmodernebb megközelítését és eszköztárát felhasználva klasszikus görög dráma darabok mentén interaktív játékot alakítunk ki a színészek és a közönség között, ezzel egyedülálló és különleges lehetőséget nyújtva személyiségünk sebeinek gyógyulására, félelmeinek enyhítésére, inspirációt nyerve a lélek természetes önkifejezési folyamatainak felerősödésére.